A KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) jelenleg 18 millió Ft bevételt enged meg egy évben, ez az éves keretösszeg. Az áfa, amennyiben alanyi mentességet választunk, 12 millió Ft bevételt enged egy évben. fontos, hogy a két értékhatárnak nincs köze egymáshoz, a KATA nem váltja ki az ÁFÁ-t, külön kell őket vizsgálni.
A kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót (50 eFt) megfizetni, kivéve szünetelés esetén. A bevétel keretösszege, ahogy már említettük, 18 millió Ft, azaz havi 1,5 millió Ft. Amennyiben a bevétel meghaladja a megengedett keretet, a meghaladó rész után 40% különadót fizet.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás alanyi adómentességet választott (Áfa) és év közben az ÁFA nélküli bevétele eléri vagy meghaladja a 12 millió forintot, bejelentési kötelezettség terheli és ÁFA bevallás benyújtására, áfa fizetésére válik kötelezetté.
Mi számít bevételnek?
Az alanyi adómentesség (Áfa) vonatkozásában kizárólag a belföldön, ellenérték fejében teljesített értékesítések, szolgáltatások ellenértékét kell figyelembe venni, míg a kisadózó vállalkozás (KATA) bevételét a bármely jogcímen és bármely formában vállalkozóként mástól megszerzett vagyoni érték képezi.
Például az egyéni vállalkozó által végzett (Nem egyéni vállalkozóként!) ingatlan bérbeadás abban az esetben is beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába (Áfa), ha ezt magánszemélyként végzi, míg kisadózó vállalkozás bevételébe (KATA) nem, hiszen ebbe kizárólag azon tevékenységből származó vagyoni érték számít bele, amelyet az adózó egyéni vállalkozó minőségében szerez.
Ezáltal a magánszemélyként végzett ingatlan bérbeadás keretében megfizetett bérleti díj nem tekinthető a kisadózó vállalkozás bevételének, viszont az Áfa alanyi mentességet érinti, tehát ennek okán ebben az esetben felmerülhet áfa fizetési kötelezettség a vállalkozói minőségben szerzett bevételre abban az esetben is, ha vállalkozóként megszerzett vagyoni érték önmagában nem lépi túl az áfa alanyi mentes értékhatárt.
