A kisvállalati adó
A társasági adó a főszabály szerinti adózási forma, míg a KIVA választásához feltételeknek kell megfelelnie az adózónak.
Ki választhatja a KIVA-t?
- egyéni cég,
- közkereseti társaság (Kkt),
- betéti társaság (Bt.),
- korlátolt felelősségű társaság (Kft),
- zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt),
- szövetkezet és lakásszövetkezet,
- erdőbirtokossági társulat,
- végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői
További feltételek:
- az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatti (beleszámítva a kapcsolt vállalkozásokat is),
- a mérlegfőösszeg és a bevétel (beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is) nem haladja meg a 3 milliárd forintot.
- a mérlegforduló napja december 31.
Áfa alanyiság szempontjából is dönthetnek az alanyi mentes (vagy tevékenysége alapján tárgyi mentes) vagy áfa körös működés mellett.
Mindkét adózási mód kapcsán igaz az, hogy a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni a társaság, így számviteli beszámoló elkészítésére és közzétételére kötelezett.
Mikor mit érdemes választani? Hogyan és mikor lehet adózási formát váltani?
A társasági adó a társas vállalkozások és egyéb jogi személyiségű szervezetek (civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, társasházak stb.) vállalkozási tevékenységének eredményéből származó jövedelmeket terhelő adó. Mértéke 2024-ben 9%, alapja pedig alapvetően az adózás előtti eredményből kerül meghatározásra.
Bevallási határideje az adóévet követő év május 31. A bevallás tartalmazza a következő előlegfizetési időszak (július 1-től a következő év június 30-ig) előleg összegeit is. Az pedig a fizetendő adó összege alapján állapítható meg, hogy az előleget havonta, vagy negyedévente kell fizetni.
A KIVA egy egyszerűsített adózási forma, amelyet bizonyos méret alatti, bizonyos formában működő vállalkozások választhatnak a társasági adózás helyett. KIVA esetén nincsen szociális hozzájárulási adó, sem társasági adó kötelezettség. A mértéke 10%.
Előnye, hogy a keletkezett nyereséget és a bértömeget azonos kulccsal terheli, így ösztönöz a foglalkoztatásra – az adókulcs a személyi ráfordítások tekintetében kisvállalati adózás során 3 százalékkal kisebb, mint TAO esetén. Továbbá az adóalap számításának módja a beruházások megvalósítását ösztönzi (mivel a kivett jövedelmet, és nem a nyereséget adóztatja – duplán csökkentik az adóalapot).
Bármikor választható, az adóhatósághoz történő bejelentéssel. Működő (tehát nem újonnan alapított) vállalkozások esetében mindig a következő hónap első napjával kezdődően jön létre, ekkor önálló üzleti év kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a KIVA alanyiság első napját megelőző nappal (mint mérleg fordulónap) beszámolót kell készíteni, és azt letétbe is kell helyezni. A döntés 30 napon belül még visszavonható.
Kilépni a KIVA szerinti adózásból csak a naptári év végével lehet. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven át az adóalanyiság nem választható ismételten.
A társasági adó szabályai alá történő visszalépéskor el kell végezni a következő számítást:
+ KIVA alatt keletkezett eredménytartalék
– KIVA alatt kapott osztalék
– KIVA alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értéke
(értékcsökkentéssel csökkentett)
Amennyiben ez az érték pozitív, úgy a lekötött tartalékban kimutatva, fejlesztési tartalékként fog viselkedni és az elkövetkező 4 évben kell beruházásra fordítani. Ha az összeg negatív, akkor pedig elhatárolt veszteség lesz és a következő 5 év alatt lehet felhasználni a társasági adó alapjának csökkentésére.
Kisvállalati adózás esetén a cég mentesül a 9 százalékos társasági adó alól, így, ha a cég nem fizet osztalékot, a vállalaton belül tartott profit adómentes. A kifizetett osztalékot 10% adó terheli.
Azt megválaszolni, hogy melyik adózás az előnyösebb, csak a pontos üzleti terv ismeretében lehetséges. Azonban ökölszabályként azt szokás mondani, hogy a KIVA azoknak a vállalkozásoknak előnyösebb, akik viszonylag magasabb bérköltséggel dolgoznak, illetve akik az eredményt nem tervezik osztalék formában kivenni, hanem inkább beruházások formájában visszaforgatják a vállalkozásba.
Kinek éri meg a KIVA 2024-ben?
Bár általános, minden vállalkozásra egyformán alkalmazható recept nincs, de több fontos mérlegelési szempont meghatározható a KIVA választása során.
- Amennyiben egy vállalkozás költségei között meghatározó a személyi jellegű kifizetések aránya, akkor előnyös lehet a kisvállalati adónem választása, mivel a személyi jellegű kifizetések után nem 13% mértékű szochot, hanem csak 10 % mértékű kisvállalati adót kell fizetni.
- Szintén előnyös lehet a kisvállalati adó választása, ha a társaság növekedési szakaszban van és a növekedését jegyzett tőke emeléssel kívánja finanszírozni, beruházásokat tervez és belátható időn belül nem tervez tőkekivonást, vagy osztalék kifizetést.
- Előnyös lehet az adónem választása azok számára is, akik magas helyi iparűzési adóalappal rendelkeznek, mivel KIVA alkalmazása esetén iparűzési adóalapként alkalmazható a KIVA adóalapjának 1,2-szeres összege.
Kinek nem éri meg a KIVA választása?
- A kisvállalati adózás nem feltétlen megfelelő választás olyan kereskedelmi társaságok esetében, amelyek összköltségén belül magas az ELÁBÉ és az egyéb anyagjellegű ráfordítások aránya és alacsony a személyi jellegű kifizetések aránya.
- Szintén nem ajánlott a kisvállalati adózás az olyan holding társaságok esetében, amelyek részesedésekkel rendelkeznek és bevételük jellemzően osztalékból származik.
- Ilyen esetekben a társasági adóalanyiság választása megfelelőbb lehet, mivel kisvállalati adóalanyként nem élhetnek a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóelőnyökkel, illetve társasági adóalanyként is csökkenthetik az adózás előtti eredményüket a kapott osztalék összegével.
